Az élet legnagyobb ajándéka az egészség

Személyes konzultáció : Hétfőtől Péntekig - 8-tól 20 óráig
  Kapcsolat : 00(40) 745 421 274        

All Posts Tagged: rák

Alkohol

Hasnyálmirigyrák: kiket fenyeget?

Az arasznyi méretű, a gyomor mögött elhelyezkedő, fehér színű hasnyálmirigy (pancreas) daganatos megbetegedése leginkább 50 éves kor felett fordul elő.

A hasnyálmirigy naponta mintegy másfél liter hasnyálat termel, külső elválasztású mirigyeivel, belső elválasztású mirigyei – Langerhans-szigetek – pedig például a cukorháztartást szabályozó inzulint. A hasnyál az epével együtt a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe ürül.

Kit fenyeget a hasnyálmirigyrák?

A hasnyálmirigy-daganat leggyakrabban az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, a betegség észlelésekor az érintettek átlagéletkora 60-65 év körül mozog. Ebből következően a legfontosabb kockázati tényező az életkor, mivel hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy a szervezetbe kerülő különféle rákkeltő anyagok kiváltsák a tumort. A betegség a férfiak körében gyakrabban fordul elő, mint nők között. Magyarországon évente mintegy másfélezer új hasnyálmirigyrákos esetet fedeznek fel.

Külső okok

A külső környezeti ártalmak között a vegyipari termékek, a szerves oldószerek, a növényvédő- és rovarirtó szerek (például a régen kiterjedten alkalmazott, ám az Európai Unióban betiltott DDT) említhetők, továbbá a nehézfémek jelentik a leggyakoribb környezeti, illetve munkahelyi veszélyt.

Ezen kockázati tényezők mellett ugyanakkor legalább ekkora, vagy még nagyobb hatása van a szervezetbe számtalan méreganyagot folyamatosan adagoló dohányzásnak, s ugyancsak káros a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztás. Az étkezési szokások közül a jelentős zsír- és koleszterin-tartalmú étrend növeli a kockázatot. Az esetek jelentős részében ezek a károsító tényezők összeadódnak: amennyiben a családban több embernél is kialakul a betegség, az nem feltétlen a genetikai átörökítésnek, hanem az életvezetési minta átvételének és továbbvitelének lehet a következménye.

Örökölhető hajlam?

Öröklődéssel egyébként tízből nagyjából egy eset magyarázható, a betegséget okozó hibás gének bármelyik szülőből származhatnak. Annak ellenére, hogy a megbetegedéseknek csak kisebb – s nem is minden esetben azonosítható – hányada származik génhibából, azoknak mindenképpen különösen érdemes odafigyelniük a figyelmeztető jelekre, akiknek a családjában hasnyálmirigytumor, bél-, méhtest-, petefészekrák vagy más jellegű hasi daganat, különösen fiatalabb korban – 40 éves kor előtt – előfordult.

A kockázati tényezők között tartják számon az olyan betegségeket is, mint a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, a májcirrhosis, a cukorbetegség – ezen betegségek felismerése és kezelése ugyanakkor a rendszeres kontrollvizsgálatok révén esélyt ad arra, hogy az esetleges tumoros folyamatokat idejében diagnosztizálják. A hajlamosító tényezők sorában az elhízást, valamint a rossz életkörülményekből adódó egészségtelen táplálkozás is említhető.

Forrás: hazipatika.com

Tovább...
Depresszíó

Úttörő tanulmány: kiderült, kik nem élik túl a rákot

Egy új kutatás azt mutatja, hogy kolorektális rákban szenvedők, akik depressziósak voltak a betegség diagnosztizálásakor, kisebb valószínűséggel épülnek fel egy sikeres műtét után is, mintha nem lettek volna lelki bajaik.

A kutatók szerint egy egy úttörő tanulmány, amely megmutatja, hogy milyen fontos szerepet játszik a mentális egészség a rák legyőzésében, és mennyire erősen hatnak a paciensek egyéni vágyai a betegség kezelésének megkezdése előtt, alatt és sokkal a terápia lezárása után is.
Ha az orvosok nem kérnek információkat a rákosok más betegségeiről és aggodalmairól, akkor is fontos a mentális állapotuk ismerete, amely befolyásolhatja a gyógyulásukat – állítják a kutatók.
A Macmillan Cancer Support és a University of Southampton több mint 1000 végbélrákos beteg sorsát követte 29 brit kórházban. A megfigyelések a 2010-2012 között elvégzett műtétek előtt kezdődtek, és egészen a műtét után legalább 5 évig tartottak.
Jane Maher, a Macmillan Cancer Support professzora szerint az emberek képesek jól élni azután is, hogy felfedezték náluk a rákot, de csak akkor, ha kap megfelelő támogatást kapnak. A mentális problémák így is akadályt jelenthetnek a jó felépüléshez. “Tudjuk, hogy a depresszió és a szorongás gyakran kéz a kézben a rákkal, de most már látjuk is, hogy az ember milyen keményen küzdenek az életükért ezekkel a betegségekkel” – mondta, s hozzátette, hogy a tanulmány megmutatta, a depresszió hatással van a betegek felépülésére függetlenül attól, hogy a rákot korán vagy későn diagnosztizálták.
A depresszió ötből egy kolorektális rákban szenvedő betegnél volt jelen a diagnózis felállításakor. Kiderült, hogy ők hétszer nagyobb valószínűséggel lesznek igen rossz egészségi állapotban a műtét után két évvel, mint a depresszió nélkül élők. Arról számoltak be, hogy igen nehezükre esik a járás, vagy éppen ágyhoz vannak kötve. A depressziós betegek ennek tetjébe 13-szor nagyobb valószínűséggel élnek igen gyatra életminőséggel, amelybe beletartoznak a gondolkodási és memóriaproblémák és a rosszul működő szexuális funkciók is.
A kutatók szerint 17 millió ráktúlélő van globálisan, s ez a szám 2050-re megháromszorozódik. Azaz mind nagyobb figyelmet kell fordítani erre az egyre népesebb csoportra. Ezeknek az embereknek ugyanis – még ha igyekeznek is nagyon felkészülni a megváltozó körülményekre – nagyon nehezen tudnak megbirkózni az új helyzetükkel. Ezért meg kell vizsgálni – állítják a szakértők -, hogy a különböző típusú rákokhoz hogyan alkalmazkodnak a betegek, s különösen a depressziósoknak segítő szolgáltatásokat kell kínálni, amelyeket szükség esetén igénybe vehetnek.
“Ezek az eredmények forradalmasíthatják a betegek kivizsgálását és az ellátásuk tervezését a betegellátás erősítése és a jobb gyógyulási tapasztalatok érdekében a rák utáni időszakban” – mondta Claire Foster, a southamptoni Macmillan túlélési kutatóközpont pszichológiai onkológia professzora.
Tovább...